Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Érints meg! antológia megjelenés

Kép
December 17-e, a Csillagszóró Könyvkarácsony második napja újabb mérföldkővé vált az életemben, mert a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, Vörös Pöttyös könyvként megjelent az Érints meg! című novelláskötet. Romantikus történeteket tartalmaz, méghozzá a kiadó öt közismert írójának egy-egy novelláját, valamint az azonos című pályázat nyertes műveit. Köztük az én Kristálykastély című írásomat is.

Ez már a második antológia, amelyben szerepel egy történetem (az első a júniusban kiadott Halhatatlanok), ám könyvbemutatóm még soha nem volt. Izgatottan vártam a nagy napot. A Nyugati téren álló Alexandra Könyvesházban zajlott a rendezvény, amely egy többszintes épület, valóságos álompalota a könyvimádók számára.

A lombszöcske – új novella az Aranymosáson

Kép
Újabb, egyperces novellámat publikálta az Aranymosás Irodalmi Magazin.
A lombszöcske című történet saját gyermekkori élményen alapul, bár néhány részletet megváltoztattam.

Fogadjátok szeretettel ezt a rövid, de megrázó kis történetet, amit itt olvashattok el.
A történet alatt találtok lehetőséget csillagozásra és hozzászólásra. Nagyon köszönöm, ha értékelitek vagy leírjátok a véleményeteket :)

A "Rozsda és jég" már online olvasható

Kép
Ahogy korábban már írtam, a történet márciusban megnyerte az ELLE Magazin novellapályázatát, és szerepelt a magazin áprilisi számának mellékletében.
Ez a szám már rég nem kapható, de sebaj, mert mától az interneten bárki elérheti és elolvashatja :)
Ugyanis az Aranymosás Irodalmi Magazin három korábbi novellám után ezt a történetet is publikálta.

A Rozsda és jég az egyik tanfolyam zárónovellájaként íródott, ahol hiteles párbeszédek írását tanultuk. A megadott téma "világok találkozása" volt.

Első könyves megjelenésem és dedikálásom

Kép
Hát, ez is eljött. Mondhatnám, hogy hihetetlen, de nehéz ezt mondani valamire, ami itt van a kezemben, és a hátoldalán sorakozó nevek között ott áll az enyém is.

A Főnix Könyvműhely az Ünnepi Könyvhétre újabb, fantasy novellákat tartalmazó antológiát adott ki. A tavalyi "Ajtók és átjárók" után a téma most a halhatatlanság lett, és tizenhat másik szerző mellett engem is az a csodálatos megtiszteltetés ért, hogy a novellámat beválogatták a kötetbe.

Novellapályázatot nyert a "Rozsda és jég"

Kép
Kedves Olvasóim!

Csodálatos nőnapi ajándékot kaptam ma reggel!

A "Rozsda és jég" című novellám olvasható az ELLE Magazin ma megjelent, áprilisi számának mellékletében.
A "Több nőt az irodalomba" című novellapályázatra küldtem be még januárban. Több, mint 600 novella érkezett a pályázatra, és a legjobb tíz megjelent az ELLE Magazin áprilisi számának mellékletében.
A "Rozsda és jég" most ott csücsül az ország összes újságosánál.

Nagyon boldog vagyok!

Március

Kép
Küllőivel szabdalja a tájat a Nap,
meztelen ágakkal hálóvá szövi magát,
földbe szúr, hogy gyökeret találjon,
olvasztja a hegyek megroskadt havát,
jeget tör: széthasad a tó,
a fény pengéje zöld húsába mélyed;
rombolással, pusztítással
így teremti újjá önmagát
az Élet.

2017. március 1.

Kamilla

Kép
Mindez egy nyárestén esett meg. Olyan nyárestén, mikor a nap bíbortengerbe merülve búcsúzik, s nehéz szívvel húzza ki sugarait a sudár nyárfák karjai közül. Olyan nyárestén, mikor tücskök és kecskebékák rezgő dala zeng a borókabokrok alól, szénaillatú szellő lengedez a láp felett, s az alkony árnyaihoz bújva lappantyúra les a fürge hermelin.

Kelibia

Kép
Borús, esős nappal búcsúzott tőlünk Tunézia. Egy sivár kis kávéház teraszára húzódtunk be a még szemerkélő eső és a hűvös szél elől, mely bőrünket borzolta, és rendületlenül tépázta a nyári ruhám fölé terített égszínkék kendő rojtjait. Ez már nem volt nyár. A parton kapott el minket a zápor. Csipkézett sziklákon egyensúlyozva bóklásztunk, hófehér falú, kertekkel körülvett, elhagyott villák kőkerítései mellett. Itt-ott már lepergett róluk a festés, elővillantva a csupaszszürke vakolatot, és bepillantást engedve az arabok életfelfogásába: nem a külsőség számít igazán.

Csak halkan

„Csak halkan fáj” – mondanám. Ajkamról tünékeny mosoly lebegne csendesen feléd. Épp csak csillogna két szemem. Talán még el is hinnéd.
„Ne félj, csak tompán, alig fáj” – szállna feléd suttogó hangom. De el sem érne még,